Pannonhalma: az egyház és katonaság Szent Márton hegyén

Legrégebbi okleveleink egyike 1002-ben említi, hogy „Pannonia hegyén lévő Szent Márton monostor” részére „olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyent Montecassino Szent Benedek monostora kapott”. Ez az oklevelünk a Pannonhalmi Alapítólevél néven vált ismertté. Ebben esik szó először a pannonhalmi bencés apátságról, ami tulajdonképpen nem is alapítólevél, hanem inkább egy kiváltságlevél, mely felsorolja a jogköröket és bevételeket. Legrégebbi nyelvi emlékeink közé tartozik. A mai bencés főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő monostor, hazánk egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye. Győr és Veszprém közt fekszik, Győrtől délkeleti irányban 20 km-re, a Sokorói-dombság részeként.

Fotó: Mayer Jácint

Pannonhalma neve modern névadás következménye, nem régóta használatos.

A történelem Szent Márton hegyéről elnevezve Szentmártonként, később Győrszentmártonként ismeri.

A település 996-tól kezd jelentősebb formát ölteni, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepít le a 282 méter magas dombon. A megkezdett építkezéseket Szent István alatt fejezik be és a király megerősíti a monostor jogait. Az egyházi épületekkel párhuzamosan védelmi funkciót is nyer Szentmárton. A mai templom alapja Uros apát munkásságához köthető. Ebben az időben már kőfalak védik körben, melyek a tatárjárás próbáját is sikerrel állják ki. 1514-ben főapátsági rangot nyer.

Fotó: Mayer Jácint

A török közeledtére az egyházi szerep háttérbe szorul és kezd végvári jelleget ölteni. Fokozott tempóban épülnek új, rögtönzött erődítései.

A bencések 1586-ban elhagyják és a katonaság veszi át.

A következő száz évben hol a török – , hol a magyar haderő, hol a szerzetesek Szentmárton urai. Az oszmán veszély elmúltával a teljes komplexum helyreállításra kerül, védműveit korszerűsítik. A 18. században a főapátság épületeit már a barokk stílus dominálja.

Fotó: Mayer Jácint

1786-ban nem várt fordulat következik be a pannonhalmiak életébe, ugyanis sok egyéb szerzetesrenddel együtt a bencéseket is feloszlatja az uralkodó.

A népszerűtlen döntés 1801-ben veszti érvényét és azóta folytonos a benedek-rendi jelenlét.

A huszadik század első fele komolyabb átalakításokat hoz, amikor kiépítik a bentlakásos gimnáziumot. Ennek keretében bontják le az erődítések impozáns utolsó tornyait és változtatják meg Szent Márton hegyének arculatát a mai formára.

OSZK gyűjteményének része

A főapátság még álló erődítései

1896-ban Magyarországon hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyikét szintén itt találhatjuk.

A pannonhalmi bencések az ora et labora szellemében végzik a tevékenységüket. Lelkigyakorlatozókat látnak vendégül, fenntartják a bentlakásos gimnáziumot, hatalmas kulturális szolgálatot nyújtanak – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi feltételeinek megteremtésében, többek között borászat, gyógynövénykert fenntartásával.

Az apátság világi tevékenységei is a hagyományos bencés hagyományokat követik.

A gazdálkodásból származó gyógynövényekből illóolaj, gyógytea és likőr lesz, a szőlőkből pedig egyházi és világi célokat szolgáló bort termelnek. A szőlőt saját ültetvényeiken termelik. Ehhez egyrészt visszavásárolták a főapátság korábbi termőterületeinek egy részét, másrészt új ültetvényeket telepítettek. A Pannonhalmi Borvidéken hagyományosan fehér szőlőket telepítenek. 2020-ban az apátságnak sörfőzdéje is nyílt. Az utazók és zarándokok ellátásából fejlődött ki a mai vendéglátás, amely már főleg a turizmus kiszolgálására épül. A látogatókat a szálláshelyek mellett étterem, pince, sörfőzde, kávéház, valamint a helyi termékeket árusító boltok várják.

Érdemes elolvasniMost nyílt Pannonhalmán, de miért érdekes egy illatmúzeum? – képek

A főapátság meglátogatását vezetéssel érdemes tervezni. Legfontosabb látnivalóink a bazilika 55 méter magas tornyával, oszlopcsarnokaival, boltozataival. Az altemplom, hazánk egyetlen épen maradt kerengője, a templom déli díszbejárata, a gótikus hagyományú Porta Speciosa, és 400000 kötetet befogadó könyvtár. A levéltár a benne található rendkívül értékes anyagok miatt nem látogatható.

Fotó: Mayer Jácint

1996 decemberében a főapátságot és környezetét a Világörökség részévé nyilvánították.

Galéria